Március 15 -174 évvel később

Fontos az 1848-1849-es forradalomra emlékezni a mai modern világban?

Szerintem igenis fontos. Engem minden évben érdekelt ez a téma, mert már oviban is kokárdát színeztünk, és tartottunk erre a napra ünnepséget, mint általában minden iskolában. Ritka az olyan diák, aki egyáltalán ne halljon semmit a március 15-éről. Nem mindenkit érdekel ezekben az újszázadi napokban, mert sokaknak ez már nem menő, vagy csak nem foglalkoztatja a téma.

Én fontosnak tartom, hogy a családban és az iskolában is fektessünk hangsúlyt arra, hogy közelebb hozzuk az akkori történéseket, azok mondanivalóját a fiatalokhoz, mert nem elég, hogy bemagoljuk a nemzeti dalt és felmondjuk, éreztetni kell, hogy ez milyen volt akkor, kicsit át kellene élni. Diáktársaimra tekintve úgy látom, hogy van akit mélyebben érint, átgondolja és tudja vonatkoztatni a jelenre is. Van olyan is, akit nem érdekel egyszerűen azért, mert rég volt. A fiatalságnak van három kategóriája: egyik, amelyik a büszke székely, akinek nagyon szép, nagyon gyönyörű a történelem. A második kategória, amelyik tudja hogy mi történt, tisztában van a hatásaival, de nem érzékenyül el tőle. Van a harmadik kategória, amelyik tudja, hogy volt „1848” de ennyi.

Én még mindig úgy gondolom, jó visszaemlékezni az akkori eseményekre, legalább ezen az egy napon, hisz az akkori fiatalok olyan dolgokat éltek át, hogy a mostani fiatalság bele sem tud gondolni, mennyire szörnyű lehetett akkor. Ha azt újra kellene élnünk ebben a korban, akkor mit tennénk mi fiatalok!? Szerintem ezen jó lenne elgondolkodni!

Bíró Bianka, Csíkcsicsó – III.díj