fbpx

Medvekérdés a tévhiteken túl

Műhelybeszélgetés A Hargita megyei erdőállomány változásának hatása a medvepopuláció növekedésére címmel

Május 18-án a medvekérdést érintő műhelybeszélgetésre került sor Hargita Megye Tanácsának székházában, ahol többek között a következő téziseket és felvetéseket járták körbe az előadók: Milyen mértékben befolyásolják az erdészeti tevékenységek Hargita megyében a barna medve populáció növekedését? A köznyelvben elterjedt vélemények bemutatása szemben a szakértői adatokkal; hiányzó adatok, kutatási témák beazonosítása, ezek finanszírozási, pályázati lehetőségei; következtetések levonása, jövőbeli lépések megtervezése, közös állásfoglalás megfogalmazása.

A Hargita megyei erdőállomány változásának hatása a medvepopuláció növekedésére címet viselő konferencia előadói a következők voltak: Madár Zsolt erdészmérnök, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás munkatársa (az esemény ötletgazdája), Dr. Farkas Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjának erdőmérnök programfelelőse, Korpos Attila erdőmérnök, Derzsi Zoltán, a Parajdi Magánerdészet vezetője, Szabó Mária, a Szépvízi Magánerdészet vezetője, Dr. Benke József erdőmérnök és Domokos Péter ökológus, a Hargita Megyei Természetvédelmi Területeket Kezelő Ügynökség munkatársa. A műhelybeszélgetésen részt vettek a Hargita megyei erdészetek, vadásztársaságok, különböző érintett intézmények képviselői, továbbá a Venczel József Szakközépiskola erdészeti szakának végzős diákjai és a Sapientia EMTE erdőmérnök hallgatói.

A konferencia összegzéséről készült élő bejelentkezés elérhető az alábbi linken: https://fb.watch/d4Ectd2NFx/

Madár Zsolt erdőmérnök, a Hargita Hegység Fejlesztési Társulás munkatársa rövid felvezetőjében rávilágított, hogy a medvekérdés tekintetében a viták több területen adottak. Elmondta, hogy fontosnak tartották, hogy a megye különböző részeiről hívjanak meg előadókat a műhelybeszélgetésre, hogy minden térség és nézőpont képviseltetve legyen.

Borboly Csaba kifejtette, hogy fontosnak tartja, hogy jól megalapozott tanulmányok, a reális adatok kerüljenek napvilágra.

–    Rengeteg ferdítés, rémhír, hazugság követhető nap mint nap a sajtóban is, ezért kell új szövetséget kötnünk, tudományosan jól megalapozott dokumentumokkal és adatokkal megközelítsük a témát. Látjuk, hogy a medvemaffia kezd megcsontosodni Európa szerte, ne hagyjuk ezt, lépjünk fel ellene. Külön öröm, hogy körünkben fiatalokat is köszönthetünk, ők lesznek azok, akik hosszútávon bekapcsolódhatnak a munkába – zárta köszöntőbeszédét Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Dr. Farkas Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjának erdőmérnöki programfelelőse bemutatta a Tanuljunk meg együtt élni a medvével ne zavarjon, hogy nem lehet! című előadását, melynek során  kiemelte, hogy több tudományos megközelítés alapján elmondható, hogy a Hargita megyei erdők területe az utóbbi években folyamatosan növekedett. Az erdők kiterjedésének pedig nincs köze a medveállomány sűrűségéhez.

–    Egyértelműen paradigmaváltásra van szükség, hiszen a „ragadozók védelme a kultúrtájban” egy összetett elképzelés, amely több problémát is felvet, a medve viszont nem háziállat, már csak ezért sem valós a vele való együttélés megközelítés – zárta gondolatait a szakértő.

Korpos Attila erdőmérnök a Hargita megyei erdőállomány változásának hatásait mutatta be a medvepopuláció méretére, a Gyergyói-medence vonatkozásában. Mint kifejtette, a Gyergyói-medencében 1971-ben 260 medve példány volt számon tartva, 1988-ben már 1155 példány, így 4,4%-os növekedést észlelhettek korábban is, ami 2021-re igencsak kinőtte magát.

Derzsi Zoltán, a Parajdi Magánerdészet vezetője ugyancsak az erdőállomány változásának hatását tanulmányozta a Parajdi Magánerdészet vonatkozásában, bemutatójában szintén a medvepopuláció exponenciális növekedéséről számolt be.

Dr. Benke József erdőmérnök az ember, medve, élőhely vonatkozásában tartott előadást, amelyben az egyensúly fontosságára hívta fel a figyelmet, a medvepopuláció, a helyi gazdaságok és a vadászat hármas egységében.

Domokos Péter ökológus előadásában a barna medve természetvédelmi állapotértékelésének kihívásairól beszélt, bemutatva a populációdinamika követésének lehetséges módszereit, valamint az általuk végzett szinkron megfigyelések eredményeit.

A műhelybeszélgetésen részt vett a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium részéről dr. Fodor József miniszteri tanácsadó, vadgazdálkodási szakértő, aki felszólalásában hangsúlyozta, hogy nem lehet kijelenteni, hogy a medveprobléma megoldható, mivel nem lehet kiragadni a szélesebb vadgazdálkodásból, viszont eljuthatunk oda, hogy a vadgazdálkodás problémája megoldódni látszik, és ezzel egyenlő arányban a medveprobléma is meg fog oldódni, aminek az eredménye a faj hasznosíthatósága is lesz.

 152 total views,  2 views today

Hozzászólások
Loading...