www.borbolycsaba.ro

Megállóhelyek a határ felé vezető úton

Régóta beszélünk Székelyföldről mint belső anyaországról. Büszke vagyok rá, hogy Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésére 2009-től, azaz 11 éve, amikor elindítottuk a szórványprogramot, a belső anyaország fogalmát meg tudtuk tölteni tartalommal. Mert ahogyan Magyarország is felelősséggel tartozik a külhoni magyarokért, úgy nekünk, tömbben élőknek, székelyföldieknek is van felelősségünk és tennivalónk szórványban vagy vegyes vidéken, számbeli kisebbségben élő nemzettársainkért.

Többször többen megjegyezték az elmúlt évtizedekben, hogy a székelyek jobban ismerik Magyarországot, mint, mondjuk, a temesvári magyarságot. A 90-es években Magyarország irányába meginduló székelyföldi munkaerő csak átutazott Közép-Erdélyen és a Partiumon, tudatos kapcsolatok nélkül. Székelyföldön sokan hajlamosak Bihar, Szatmár, Szilágy vagy Kolozs megyét is szórványnak tekinteni a magyarok szempontjából, holott akár mini-Székelyföldnek is nevezhetnénk ezeket a megyéket, hiszen sok magyar többségű község, illetve jelentős magyar közösséggel rendelkező város található ezeken a tájakon.

Magyarországon sokak számára Erdély egyet jelent Székelyfölddel, és vannak, akik abban a tudatban látogatnak ide, hogy Erdély magyar többségű régió. Csalódottság helyett viszont a megismerés örömét ajánlom nekik: Székelyföldre, akár a csíksomlyói búcsúra utazva, ha tehetik, szánjanak több napot az útra, és álljanak meg Erdély, a Partium és a Bánság településein is!

Egyvalaminek mindig tudatában kell lennünk: együtt erősebbek vagyunk! A Magyarország–Partium–Székelyföld-tengelyen még többet segíthetjük a „tényleg-szórványt”! (Szórványról ugyebár 10%-os vagy annál kisebb arány esetében beszélhetünk.) Hargita Megye Tanácsa a szórványprogramjával megadta és ezentúl is megadja a tőle telhető támogatást, erről biztosítottam mindenkit november 15-én, a magyar szórvány napján szervezett ünnepi gyűlésen, amelyet a járványügyi korátozások miatt interneten tartottunk. Mint elmondtam, számos programot indítottunk, lehetővé tettük, hogy a pályázatainkra más megyéből is jelentkezhessenek civil szervezetek, és a szakoktatás meg digitális oktatás terén is számos lehetőség van az együttműködésre, akárcsak a Székely termék mozgalomban vagy a vállalkozások terén.

Van egy másik dolog is, amiről kevesebbet beszélünk: a vegyes házasságok kérdése. Már közhelyszámba megy, hogy ez a legtöbb esetben egyenes út az asszimiláció felé. Ez ügyben azt kell elérnünk, hogy a magyar kultúra vonzó legyen a többség számára, vegyes házasság esetén „trendi” legyen magyar iskolába adni a gyermekeket, „menő” legyen magyarul tudni, magyar médiatartalmat nézni. Sokat kell dolgoznunk mindannyian ezért, és sokat tehetünk az említett tengelyen. A folyamat elkezdődött, úgy látom, jó az irány a Kárpát-medencében, beleértve a médiateret is. A digitális eszközök révén ma már sok esetben nyelvet vagy feliratot lehet váltani, és ez is egy lehetőség arra, hogy a román ajkúak is nyissanak felénk.

Fontos tehát a kölcsönösség, amit Dél-Tirol és Székelyföld kapcsán is elmondtam tavaly: hogy egyre több román akarjon megtanulni magyarul vagy megtanítani gyermekét, érezze ezt előnynek! Meggyőződésem, hogy egy ilyen folyamat segíti a szórványban élő magyarok identitásának megőrzését.

Egy erős magyar képviselet, valamint egy erős magyar kormány, határozott kül- és kisebbségpolitikával, elvezet fő célunkhoz: a magyarság megmaradásához, gyarapodásához a Kárpát-medencében.

 422 total views,  4 views today

Hozzászólások
Loading...