Mit tudsz a pénzről?
„A pénz nem boldogít, de remekül letörli a könnyeket.” – tartja a mondás, de valójában tisztában vagyunk a pénz fogalmával? Mit jelent felelősségteljesen bánni a pénzzel? Vajon mikor kell egészségügyi adót fizetnünk vagy mikor leszünk jogosultak a nyugdíjalap által biztosított pénzösszegre?
A pénz a gazdasági-társadalmi élet elengedhetetlen eszköze. A pénzzel tudjuk meghatározni egy bizonyos termék vagy szolgáltatás árát, fizetési eszközként szolgál, továbbcserélhető, illetve felhalmozási eszköz lehet. Az érméktől a bankjegyeken át a bankszámlaegyenlegünk is pénznek tekintendő, de manapság már olyan vásárlóeszközökről is beszélhetünk, mint a kriptovaluták vagy más néven digitális pénzek.
Sok ember próbálja gyűjtögetni a pénzét, igyekszik megtakarítani a jövőbeli kiadásokra és felkészülni a váratlan költségekre. Az időben és rendszeresen megtakarított pénzösszeg egyfajta biztonságot jelent számunkra. A rövid távú megtakarítások olyan átmeneti helyzetekben nyújtanak segítséget, mint például egy váratlan nagyobb összegű kiadás, megbetegedés vagy akár munkahely elvesztése. Ezekre az esetekre megtakarítási számlán gyűjthetjük pénzünket vagy bankletétbe helyezhetjük. A hosszú távú megtakarítások általában olyan megoldások, amelyek nem teszik lehetővé a pénz futamidő előtti hozzáférését. Ilyen megtakarításnak számít, ha állampapírt vásárolunk, életbiztosítást kötünk vagy pénzünket önkéntesen nyugdíjpénztárba helyezzük.
A pénz értéke folyamatosan változik, az infláció, azaz a pénzromlás hatással van a pénzünkre és ezt a megtakarítások esetén is figyelembe kell vennünk. Ha megtakarított összegünket készpénzben vagy bankkártyán tartogatjuk, akkor bizony az infláció még nagyobb hatást gyakorol rá, ezért érdemes a pénzünket minél jövedelmezőbb helyen tartani vagy befektetni. A hagyományos megtakarítások mellett befektetésként említjük a részvényeket, az ingatlanokat, a befektetési alapokat, illetve a kriptopénzeket is. Sokan felteszik a kérdést: jobban megéri befektetni, mint megtakarítani? Tisztában kell lennünk azzal, hogy az effajta befektetések jelentősen magasabb megtérülést eredményezhetnek, azonban kockázatuk is sokkal nagyobb.
Egy törvényes keretek között dolgozó személy munkájáért cserébe bért kap, a legtöbb esetben ez egy pénzösszeget jelent. A teljes munkaidőben (40 óra/hét) foglalkoztatott dolgozó részére a legalacsonyabb munkabért, más szóval a minimálbért az országok jogszabályként határozzák meg évente. Romániában a havi bruttó minimálbér 2022 év elejétől 2550 lej. A bruttó bérből kerül levonásra az adó, valamint a különböző járulékok, így tovább mi a nettó bér felett rendelkezhetünk a mindennapokban. Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) végez felméréseket és készít országos statisztikákat. A 2021 októberi megyei bontású adatok szerint az országban Bukarestben (4612 lej) és Kolozs megyében (4291 lej) volt a legmagasabb a nettó átlagbér, míg Maros megyében (3394 lej), Hargita megyében (2752 lej) és Kovászna megyében (2756 lej) alacsonyabbak a mutatók. Az öregségi nyugdíjalap által biztosított pénzösszegre a törvényes keretek között ledolgozott évek után jogosultak az idős állampolgárok, amelynek egy főre jutó értékét további szempontok szerint számolják ki. Ezzel kapcsolatban a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár (CJPHR) oldalán olvashatunk további információkat.
A nem törvényes keretek között dolgozó személynek leggyakrabban azzal kell szembesülnie, hogy az elvégzett munkájáért rendszertelenül vagy egyáltalán nem kapja meg a bérét, a munkaadó nem tartja tiszteletben a munkaidőre vagy szabadságra vonatkozó szabályozásokat. Ugyanakkor a dolgozó ilyen esetben elveszít további jogokat is, mint például a társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, munkanélküli-segélyre való jogosultság, munkabaleset és szakmai betegség esetén járó biztosítás vagy gyereknevelési juttatás. Megfelelő anyagi fedezet hiányában nem vehet fel banki hitelt, sőt akár 500-tól 1000 lejig terjedő pénzbírsággal is büntethető.
Csibi Márta
