Az örökbefogadás hallatán rengeteg dolog az eszünkbe juthat. Ha magát a szót szétválasztjuk, akkor egy szópárost kapunk: örök és befogadás. Ezeket úgy is értelmezhetjük, hogy valakit örökre befogadunk az életünkbe, aki majd a családunk tagja lesz. Ez persze azt is jelenti, hogy az életünk innentől kezdve már nemcsak a sajátunk, hanem megosztjuk azt egy másik személlyel, aki ezentúl örökké hozzánk tartozik.
Örökbe fogadni azt is jelenti, hogy valakit meghívunk arra, hogy részese legyen a világunknak, az örömeinknek, a bánatunknak és mi is részesévé és alakítójává váljunk az ő életének. Ez egy óriási vállalkozás, amely felelősséggel jár, először is a szülők részéről a gyerek felé, majd pedig, hogy megengedjék, hogy egyszer ő is felelősséget vállaljon értük. Emellett viszont az örökbefogadást számos tabu és titok is övezi, ahol gyakran hangzanak el az olyan mondatok, mint: „Szegény, ha már nem lehet gyereke, legalább örökbefogadott egyet. Az persze nem olyan, mintha a sajátja lenne, de legalább nincs egyedül.” Az örökbefogadást az emberek többsége azzal magyarázza, hogy az örökbefogadóknak nyilván biológiailag nem lehet gyermekük és sok esetben sajnálják őket. Viszont ha egy picit másabb szemüveggel nézzük a világot, akkor talán Kádár Annamária szavai írják le a legjobban ezt a helyzetet: “Azt gondolom, hogy nem feltétlenül a vér szava a döntő, hanem a történet, amit együtt kezdünk el élni.”
Hargita Megye Tanácsa elkötelezett a gyermekek jóléte és a családok segítése, valamint egy egészséges közösség kialakítása. Éppen ezért Aktuális kihívások és jövőkép címmel szervezett szakmai konferenciát a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság és Hargita Megye Tanácsa a Hargita Megyei Sérültek Egyesületének székhelyén, ahol közel 120 szociális szférában dolgozó szakember vett részt. A megyei önkormányzat céljai között többek között szerepel, hogy minél több örökbe adható gyermek családban nevelkedhessen fel. Ennek érdekében a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság az örökbefogadás népszerűsítése érdekében indított féléves kampányt a 2023-es év elején. A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság 2022 május 28-án, a XVIII. Hargitai Megyenapok keretében szervezte meg a hagyományos Örökbefogadási napot, amely az elindِított örökbefogadási kampány népszerűsítésének a záróeseményeként jött létre, és amelyet idén 2023.június 10-én tartanak majd.
Az utóbbi években a kampány sikeresnek mondható, hiszen visszatekintve a 2021-es évben is sikeresen zárult az örökbefogadási eljárás. A leegyszerűsített eljárásnak köszönhetően abban az évben 33 gyermeket fogadtak örökbe a megyében, amely kétszer annyi volt, mint a 2020-ban. A 2022-es évben 90 Hargita megyei gyermek szerepelt az Országos Örökbefogadási Nyilvántartásban. Az országos jegyzékben 48 Hargita megyei család volt nyilvántartva, akik örökbefogadásra alkalmasak, a számuk pedig szintén magasabb, mint a korábbi években jegyzetteké. A 2022-es évben 42 gyermeket fogadtak örökbe, ehhez képest idén 27 százalékkal nőtt a megyei gyermekvédelmi rendszer közvetítésével örökbe fogadott gyerekek száma, ugyanakkor hét százalékkal emelkedett az örökbefogadásra várók listája is.
Elsősorban érdemes tisztázni, hogy mit értünk az örökbe fogadható gyerek fogalma alatt. Örökbe fogadhatóvá akkor nyilvánítható egy 14 év alatti gyermek, ha hivatalos formában lemondanak róla a biológiai szülei, vagy ha törvényszéki végzéssel kiemelik őket a családból, mert elhanyagolt, veszélyeztetett helyzetbe került. Az örökbefogadás kezdő lépéseinél, fel kell keresnünk a gyermekvédelmi igazgatóságot, akik segítenek az eligazodásban. Első lépésként egy kérvényt kell benyújtani az örökbefogadási alkalmasság megállapítására. Ezt követően 90 napot vesz igénybe ennek a kérvénynek a vizsgálata és kiértékelése, utána pedig pár hónap még maga az örökbefogadási eljárás, viszont a megfelelő gyermek megtalálása már kérdéses, hogy mennyi időt vesz fel. Az örökbefogadó szülők többek között a gyermek neme, kora és egészségi állapota szerint állíthatnak fel kritériumokat, amelyek alapján az országos jegyzékből keresnek nekik gyereket, aki majd bekerülhet a családba. A legtöbb szülő minél kisebb korú gyermeket szeretne, viszont akadnak olyanok is, akik nagyobbakat, sőt sérült gyermeket is vállalnak. A gyakorlati összeillesztés minimum négy találkozással jár a gyermek lakókörnyezetében, és amennyiben mindkét fél belegyezik, akkor a bíróság elé terjesztik az ügyet, hogy a gyereket megkaphassa az adott család. Az örökbefogadás jóváhagyását három hónap után kérhetik, majd a törvényszéki végzés után további két éven keresztül ellenőrzik a családokat negyedévente. Ami az örökbefogadó családok felé irányuló elvárásokat illeti, bárki lehet örökbefogadó szülő, aki megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik, elfogadható környezetet tud biztosítani, illetve legalább 18 évvel idősebb a gyermeknél, akit felnevelne. Fontos tudni, hogy egyedülálló szülő is lehet az örökbefogadó, nem szükségszerű, hogy házas legyen. Az örökbefogadást követően két év akkomodációs szabadság jár a gyermek családba kerülésétől számítva, ezen felül pedig különböző juttatásokra is jogosult az adott család. Lényeges információ lehet, hogy a Hargita megyei gyerekeknek Hargitai megyei szülőket keresnek viszont nincs törvényes akadálya annak sem, hogyha más megyéből akad jelentkező.
Bátorítunk minél több családot, hogy bátran vágjanak bele az örökbefogadási programba, hiszen minden gyermek érték, mi több egy kincs az életünkben. Szeretnénk, hogy a társadalom széles rétegeihez elérjen az örökbefogadási program híre, hogy valamennyi gyermekvédelmi rendszerben élő gyermeknek szerető családot találhassunk.