Összefogásra van szükség a Szent Anna-tó megőrzése érdekében

Hargita Megye Tanácsa szerepet vállal a Szent Anna-tó vízminőségének megőrzésében – nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Szent Anna-tónál 2020. január 10-én tartott terepszemlén.

A munkamegbeszéléssel és a tó vizéből való mintavétellel egybekötött eseményen jelen voltak a megyei tanács munkatársai, Dósa Levente, a Lázárfalvi Pro Szent Anna Közbirtokosság – a terület tulajdonosa – égisze alatt megalakult Pro Szent Anna Egyesület képviselője, Demeter László biológus, a  Természetvédelmi Területek Országos Ügynöksége Hargita megyei kirendeltségének (ANANP) – a terület kezelője – vezetője, dr. Máthé István, a Sapientia EMTE Biomérnöki Tanszékének docense, Imecs István halbiológus, Szmolka Péter erdőmérnök, Szántó László és Virág György, Csíkkozmáz község polgármestere, illetve alpolgármestere.

A terepszemlén és munkamegbeszélésen a múlt év december közepén Hargita Megye Tanácsának székhelyén, a Szent Anna-tó aggasztó vízminőségének kapcsán tartott megbeszélés folytatásaként azokról a szükséges lépésekről és azok finanszírozási lehetőségeiről egyeztettek, amelyek nélkülözhetetlenek a tó fennmaradása érdekében. Amint az a decemberi szakmai egyeztetésen is elhangzott, a kutatók – nagyrészt önkéntes alapon folytatott – megfigyelései alapján az elmúlt tíz évben a víz minősége aggasztó mértékben romlott. A tóban robbanásszerűen elszaporodtak az algák, úgynevezett vízvirágzás következett be, és megváltozott az algák fajösszetétele is. Ez annak tulajdonítható, hogy a tó szervetlen növényi tápanyagtartalma (nitrogén és foszfor) jelentősen megnövekedett az utóbbi évtized során, amelynek fő forrásai az emberi anyagcseretermékek (elsősorban a fürdőzéshez, piknikezéshez kötődően). Emellett – és ezzel összefüggésben – az utóbbi évtizedben, valószínűleg szándékos betelepítés következtében, megjelent, majd mára túlzott mértékben elaszaporodott az ezüstkárász (Carassius gibelio) a tóban. Ez egy térségünkben nem őshonos, ún. invazív halfaj, amely ahová bekerül, ott képes felborítani a fennálló ökológiai egyensúlyt. A halak kieszik azokat a mikroszkópikus, zooplanktonnak nevezett állatfajokat, amelyek az algákkal táplálkoznak. Ennek és a szervetlen növényi tápanyagok jelenlétének együttes hatására szaporodtak el az algák.

Imecs István halbiológus szerint el kell kezdeni egy restaurációs folyamatot, aminek eredményeként valamilyen mértékben visszaáll a tónak a halak megjelenése előtti állapota. „Ha a halakat eltávolítjuk, vagy alacsony szintre csökkentjük a mennyiségüket, akkor van esély arra, hogy a zooplankton természetes módon visszaerősödjön, és az algákat elkezdje fogyasztani. A halak nem eszik az algákat, és egy ilyen krátertóban nem szabadna legyen semmiféle halfaj” – hangsúlyozta a halbiológus szakember. Szerinte „egy egész éves munka szükséges, hogy a halakat kitermeljük a tóból. Nem lehet szokásos eszközökkel ezt megoldani, mert a halastavak esetében a tavat le szokták csapolni, és úgy halásszák le hálóval, itt pedig nincs erre lehetőség a tó zártsága miatt. Hagyományos, ősi magyar eszközökre bukkantunk, ami segíthet: a varsa, vejsze és különböző hasonló csapdahálók, amiket régen, több mint száz éve a magyarok használtak. Ezek segítségével szeretnénk a halakat folyamatosan kitermelni. Ugyanakkor a tóba bekerülő tápanyagmennyiséget is csökkenteni kell. A tó peremén, a kráterben és a tó vizében is sok munkát kell végezni ahhoz, hogy valamilyen szintű eredményt tudjunk elérni. Nyilván emellett nagyon sok felmérésre van szükség, hogy a tóban lezajló folyamatokat kövessük és megértsük. Ez egy kísérleti munka lenne, mivel hasonló mintánk nincsen”.

Dr. Máthé István egyetemi docens, aki mintát is vett a tóból a terepszemle alkalmával, elmondta: „Mi elsősorban az algákat vizsgáljuk, és azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt három évben megjelent egy zöld alga a korábbi barna színű algák mellett, és ma már ez a zöld alga uralja a tavat. Ez a zöld alga a korábbi évekhez képest nemcsak csúcsidőben, augusztusban szaporodik el, hanem már a hóolvadást követően bezöldül a Szent Anna-tó, és azt követően csak erőteljesebb lesz az algaszaporodás. Ez a folyamat egészen addig tart, amíg befagy a víz. A korábbi kék színről átváltott a tó színe zöldre.” A kutató szerint, ha sok alga pusztul el, akkor oxigénhiány alakulhat ki, és elszaporodhatnak a velük táplálkozó baktériumok, ami kellemetlen szaghatással járhat. „Jó lenne ezt megelőzni, amíg nagyobb baj nem lesz” – fejezte ki aggodalmát az egyetemi docens. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ha fel tudják mélyebben tárni a különböző behatások mértékét, illetve a halak számát sikerül alacsony szinten tartani, akkor javulhat a Szent Anna-tó vízminősége.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a megbeszélésen hangsúlyozta: „Számunkra felbecsülhetetlen érték a Szent Anna-tó. Büszkék vagyunk rá, Székelyföld természeti sokszínűségének egyik látványos pontja. Ezt a tavat meg kell óvni, meg kell őrizni a gyerekeink, unokáink számára is.” A tanácselnök a közösségi összefogás szükségességét hangsúlyozta: „Mindenkit kérünk, aki teheti, és úgy érzi, hogy ennek a tónak a megmaradása fontos, hogy járuljon hozzá a különböző kutatások elvégzéséhez és a szakszerű beavatkozások végrehajtásához. Ez a tó minket jelképez, sokszor használjuk akár térségünk termékeinek reklámozása során. Ezért is hiszem azt, hogy egy szélesebbkörű összefogásra van szükség. Hargita Megye Tanácsának részéről igyekszünk megfelelő módon ebben szerepet vállalni. Azonban nemcsak a megyei tanácsnak a dolga, hanem mindannyiunk kötelessége, hogy ezt a tavat úgy adjuk át a jövő nemzedék tagjainak, ahogy megörököltük.”

Csíkszereda, 2020. január 13.

174 total views, 1 views today

Hozzászólások
Loading...