www.borbolycsaba.ro

Halaszthatatlan a Szent Anna-tó vízminőségének javítása

Közösségi összefogásra van szükség

A Szent Anna-tó vízminőségének tarthatatlan állapotára hívták fel a figyelmemet, és kértek anyagi támogatást a témában érintett szakemberek a Megyeházán tartott megbeszélésen.

Aggasztó és sürgős beavatkozást igényel a víz minőségének az utóbbi időszakban felgyorsult romlása. A terület tulajdonosa, a Lázárfalvi Pro Szent Anna Közbirtokosság és az égisze alatt megalakult Pro Szent Anna Egyesület által összehívott megbeszélésen a téma fontosságát és sürgősségét az is jelezte, hogy az érintett szakmai intézmények képviselői (a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a Hargita Megyei Környezetőrség, az Olt Vízgazdálkodási Hivatal, az Országos Természetvédelmi Ügynökség Hargita megyei kirendeltsége, Hargita Megye Tanácsa, Kovászna Megye Tanácsa), illetve kutatók (dr. Máthé István, a Sapientia EMTE Biomérnöki Tanszékének docense, Imecs István halbiológus, Szmolka Péter erdőmérnök) is részt vettek a szakmai egyeztetésen, és egyetértettek a helyzet súlyosságának tekintetében.

A kutatók ismertették a tó vizének minőségére vonatkozó utóbbi 7-8 évben zajlott felméréseik eredményeit. Ezek alapján a tó szervetlen növényi tápanyagtartalma (nitrogén és foszfor) jelentősen megnövekedett az utóbbi évtized során, amelynek fő forrásai az emberi anyagcseretermékek (elsősorban a fürdőzéshez, piknikezéshez kötődően). Ennek következtében robbanásszerűen elszaporodtak az algák, úgynevezett vízvirágzás következett be, és megváltozott az algák fajösszetétele is, olyan fajok váltak uralkodóvá, amelyek korábban csak kisebb mennyiségben voltak jelen.

A Szent Anna-tó vízvirágzás előtt, Fotó: Dr. Fodor István
A Szent Anna-tó a vízvirágzást követően, Fotó: Dr. Fodor István
A Szent Anna-tó a vízvirágzást követően, Fotó: Dr. Fodor István

Emellett – és ezzel összefüggésben – egy másik nagyon aggasztó jelenségről tájékoztattak, éspedig arról, hogy az utóbbi évtizedben valószínűleg szándékos betelepítés következtében megjelent, majd mára túlzott mértékben elaszaporodott az ezüstkárász (Carassius gibelio) a tóban. Az ezüstkárász, mint megtudtam, egy térségünkben nem őshonos, invazív halfaj, amely ahová bekerül, ott képes felborítani a fennálló ökológiai egyensúlyt.

A kutatók elmondták, hogy ha nem lépünk, és nem avatkozunk be aktívan a kedvezőtlen folyamatok megállításába, visszafordításába, akkor az egyedülálló szépségű, közösségünk számára felbecsülhetetlen értéket jelentő tavunk nagyon hamar egy zöld, időnként habzó és bűzös „pocsolyává” alakulhat. A megbeszélésen felvetették az általuk ismert összes megoldási lehetőséget, és szakmai érvek alapján egybehangzóan a halak eltávolítását, vagy legalábbis a jelen lévő populáció alacsony szinten való tartását, és a szervetlen tápanyag bemosódásnak a jelentős csökkentését javasolták.

Bemutatták a halak számának a csökkentésére vonatkozó módszereket is, és bár számos lehetőség lenne, a legtöbb módszer hosszú távon negatív következményekkel is járhat.

Úgy tűnik, hogy az Imecs István halbiológus által javasolt, varsa és vejsze hagyományos halászati eszközök jelenthetik a megoldást, kiegészítve modern halászati módszerekkel is.

Amint a kutatók elmondták, egy olyan sajátos, összetett problémával állunk szemben, amire nincs kész megoldási recept, ezért fel kell vállalni a választott módszerekkel járó kockázatot, és minél hamarabb lépni kell a legjobb rendelkezésre álló információk alapján. A halak eltávolításával meg lehet növelni azoknak a kisméretű gerinctelen állatoknak a mennyiségét, amelyek az algákat képesek féken tartani, és amely állatcsoportot jelenleg gyakorlatilag kifaltak a halak a tóból.

Az első fontos lépés a tápanyagtartalom növekedésének megállításához a fürdőzés betiltása volt, és ezt kell kövessék további intézkedések. Mindemellett folyamatosan kell követni a víz minőségének és a tó ökológiai állapotának a változását, laboratóriumi és terepi vizsgálatokra van szükség, amelyet Dr. Máthé István docens és munkatársai már évek óta elkezdtek, és ezt a munkát támogatnunk kell a továbbiakban!

A szakemberek most dolgoznak az intézkedések részletesebb kidolgozásán, az ezekhez járuló költségeket pedig a közösségünk, a Csomád-Bálványos Közösségek Közti Turizmusfejlesztési Társulás (esetleg az Alcsík Kistérségi Társuláson keresztül), a megyei tanácsok, az érintett polgármesteri hivatalok, akár magáncégek stb. fel kell, hogy vállaljuk!

Közösségi összefogásra hívom hát fel a térségünket, hogy ezt az egyedülálló értékünket, térségünk büszkeségét meg tudjuk őrizni a jövő nemzedékek számára is! 

Kérem, csatlakozzanak minél többen ehhez a folyamathoz, vállaljunk anyagi döntéseket is!

A lakosságot és a turistákat pedig felkérem, hogy tartsák be a szükséges viselkedési szabályokat, legyünk megértőek az esetleges korlátozásokkal kapcsolatban (pl. ne etessük a halakat, ne szemeteljünk, használjuk az illemhelyeket és a kijelölt útvonalakat stb.), hogy az unokáink is gyönyörködhessenek majd a tó szépségében!

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke

Csíkszereda, 2019. december 15.

 

3,093 total views, 1 views today

Hozzászólások
Loading...