Román párttörvény
Az emberek nem szoktak párttörvényt olvasgatni, sőt a politikusok sem szoktak. Két hete, amikor az EMNP-vel a balánbányai közös polgármesterjelölt-indítás ügyében egyeztettünk, én megtettem. Végigolvastam a jogszabályt, amelynek a pártok létesítéséhez szükséges feltételeit oly sokan ismerjük a sajtóból, az aláírás-gyűjtési szappanoperák alapján. De e törvénynek vannak keményebb részei is, mint például a pártok törlésének feltételeit meghatározó VII. fejezet. Ez pedig feketén-fehéren leír két dolgot:
1.) Egy pártot törölni kell, ha két egymást követő országos (parlamenti, helyhatósági) választáson nem ér el 50 ezer szavazatot.
2.) Egy pártot törölni kell, ha két egymást követő parlamenti választáson minimum 18 megyében nem indít listát.
A második kapcsán fontos tudni, hogy a jelöltállításnak igen komoly anyagi feltételei vannak. Aláírásokat is kell gyűjteni, tehát komolyabb, nehezebben teljesíthető feltétel ez önmagában, mint a pártregisztrációhoz szükséges 25 ezer aláírás összegyűjtése. Nem csoda, hogy 2008 őszén az MPP megpróbálta, de nem jött össze a jelöltállítás, ezért az Alianţa Populară listáin indultak politikusaik.
Tehát ha a fenti két feltételt nézzük, és figyelembe vesszük azt, hogy a most két pártban induló, 2008 nyarán egy pártba tömörülő politikusok nem tudtak összegyűjteni 100 ezer szavazatot a négy évvel korábbi önkormányzati választásokon, akkor most miért tudának külön-külön összegyűjteni 50 ezret június 10-én?
Miben bíznak, nem tudom. Négy év alatt még fogytunk is, sokan elfordulnak a politikától. A Tőkés László listavezetésével zajló 2009. évi EP-választás megmutatta, hogy a választásokon részt vevő magyarok száma stabil, nem nő, nem csökken. Az meg humbug, hogy ők most új szavazókat mozgósítanak, mert akiket nem tudott Tőkés László mozgósítani 2009-ben, azokat miért tudná mozgósítani Szász Jenő, Toró T. Tibor? Tehát én kétlem, hogy most akár az MPP, akár az EMNP átlépi az 50 ezres küszöböt. Amelyik most nem lépi át, annak a pártnak vége, mert ősszel, a parlamenti választáson biztosan egyikük sem fogja meghaladni az 50 ezret, ugyanis a parlamenti választáson 5% a bejutási küszöb. És azt tudjuk, hogy egyetlen erdélyi magyar sem fogja szavazatát bejutási esély nélküli pártra fecsérelni. Tehát a lényeg az, hogy ha az EMNP most nem lépi át az 50 ezres küszöböt, akkor ősszel törlik. Az MPP, ha nem lépi át, akkor már most júniusban törlik, met az előző országos választáson 0 szavazatot szerzett. Ha most átlépi, de ősszel nem állít listát, akkor ősszel törlik.
Nehéz helyzetben vannak tehát ezek a pártok, és ha valakinek, hát nekik nagyon is érdekük a magas részvétel, mert magas részvételnél mindenki több szavazatot kap arányosan. Ezért sem értem, miért folytat az EMNP negatív kampányt, mert köztudott, a negatív kampány a választási részvételt rontja. De hát ők tudják, mit miért tesznek.
Mindenesetre kíváncsi vagyok, hogy a két pártnak, a felmérések tanúsága szerint, 60-80 ezresre olvadt szavazótábora hogyan tud úgy megoszlani, hogy mindkettőnek több mint 50 ezer szavazata legyen június 10-én.
Ez nekem nagyon a két szék között a pad alá esést jelzi előre, aminek egyenes következménye, hogy e pártok törlésével egyidejűleg törlődnek a mandátumaik is, ami itt Székelyföldön nem tragédia, de mondjuk a szórványban zömében szavazatarányosan román pártok fogják e mandátumok többségét megkapni júniusban vagy legkésőbb novemberben. Ha ez a helyzet, akkor nem lehet mást mondani, mint azt, hogy az EMNP-re, MPP-re leadott szavazat tulajdonképpen kárba vész, és Székelyföldön az RMDSZ-t, szórványban pedig a román pártokat erősíti. Faramuci helyzet, elismerem, de hát ez van.
Talán ez lehet a magyarázata annak, hogy sok ismert MPP-s önkormányzatis nem is jelölteti magát?
Egy biztos. E törvény, illetve az 5%-os választási küszöb gátját képezi az erdélyi magyar sokpártiságnak. Mert ahhoz, hogy három magyar párt működni tudjon Romániában, minimum a lakosság 15%-a kellene magyar legyen, de mi csak 6,5 százaléknyian vagyunk, tehát nálunk csak egy párt, egy politikai szervezet tud megmaradni hosszú távon, a többi két választási ciklus után kiesik. Természetesen lehet újabb és újabb pártocskákat bejegyezni, csak felteszem a kérdést: a pártcsinálás vagy az erős politikai képviselet itt a kérdés. Erre az erdélyi magyar választók is választ kell hogy adjanak, tehát hogy sok kis pártocskát akarnak, vagy erős képviseletet.
A törvényre visszatérve, jó-e ez, rossz-e ez, felesleges rajta filozofálni. A lényeg az, hogy június 10-e után össze kell fogni, mert munka van bőven mindenkinek, aki dolgozni akar.
