fbpx

Vásárhely utáni helyzetértékelés

Először is ezúton is gratulálok a Székely Nemzeti Tanácsnak és Izsák elnök úrnak, mert egy minden szempontból sikeres demonstrációt szerveztek meg.

Ilyenkor mindenki a résztvevők számát szokta elemezni, de azt gondolom, hogy voltunk szép számban, és nem kell ezt ragozni. Ami még fontos, hogy a világ számos városában élő nemzettársunk szolidaritását fejezte ki velünk.

Ez fontos.

És ahogy átnéztem az eseményről készített tudósításokat, azt kell mondjam, hogy az az érdeklődés, pozitív megközelítés, ami a román sajtó jelentős részéről tapasztalható volt a székely zászlós témában, most, a tüntetés kapcsán is kitartott. Tényszerű tudósításokat lehetett olvasni, nem arra törekednek, hogy ezt-azt kiragadjanak, hanem a lényegről számoltak be.

Ami a tüntetés üzenetét illeti, azt gondolom, az egyértelmű: az előttünk álló időszak lényeges kérdéseiben ne döntsenek a megkérdezésünk nélkül, figyelmen kívül hagyásunkkal.

Az RMDSZ-es politikusok részvétele kapcsán sok vita folyt az elmúlt hetekben. Én azt gondolom, ezek a viták hasznosak voltak, már csak abból a szempontból is, hogy növelték a részvételt. És a minél magasabb részvétel egy demokratikus módon megszervezett tiltakozáson fontos, az ad súlyt az eseménynek.

Erre az eseményre, meggyőződésem, az RMDSZ-nek szüksége volt, mert a kormánypártokkal való tárgyalásokon az ilyen nyomásgyakorlás hasznosítható, növeli a mozgásteret a kismértékben gyógyszer, nagymértékben méreg alapon. Ha felvetődik egy alkuhelyzet, ott mindenki tudja, hogy nyomás van az RMDSZ-en, és ez nem rossz, hanem jó, már csak azon egyszerű oknál fogva is, hogy egy ilyen nyomásra lehet hivatkozni. Azt lehet mondani az USL-s tárgyalópartnereknek, ide figyeljetek, látjátok, néhány hete kiment X ezer ember Marosvásárhelyen tüntetni, és ha mi most ezt, amit elénk tettetek, elfogadnánk, akkor holnap az RMDSZ-székházak elé fognak vonulni tízszer annyian. Ha őszinte szándék és elhatározás van a megállapodásra, akkor az ilyen körülményeket a román tárgyalópartner figyelembe kell vegye. Természetesen a román pártok is hivatkozhatnak a románság érzékenységére, meg elő is fognak venni mindenféle felméréseket, hogy ennyi meg ennyi százaléka a románságnak hallani sem akar az általunk támogatott regionális beosztásról, csak hát Churchill óta tudjuk, hogy mindenki abban a felmérésben hisz, amit saját maga hamisít. A több ezer ember az utcán viszont tény. Természetesen sok ezer román is az utcára mehet, tehát az a lényeg, hogy megállapodás jöjjön létre, és az mindenki számára elfogadható legyen. Senki se érezze becsapva, átverve magát.

Nem ragozom tovább, a lényeg az, hogy fontos és hasznos volt a tegnapi demonstráció. Egy demokrácia attól demokrácia, hogy az érdekeket becsatornázza, minél több érdeket, véleményt, és létrehozzon egy nemzeti konszenzust. A legfontosabb ügyekben csak konszenzusos alapon lehet dolgozni – az alkotmány és a regionális beosztás kérdése, a közigazgatási átszervezés, úgy gondolom, csak konszenzusos alapon történhet meg.

A regionális beosztás kapcsán úgy látom, minden adott ahhoz, hogy egy mindenki által elfogadható megoldás szülessen. Az országban egy olyan város van, amelynek a másik két megye tálcán kínálja fel a régióközponti pozícióhoz való hozzájárulását, támogatását. Sepsiszentgyörgyön vagy Csíkszeredában az teljesen egyértelmű, hogy Marosvásárhely legyen a régióközpont, és egy olyan régióé, amely e három megyén alapul. Dorin Florea polgármester úr, illetve Ciprian Dobre megyeitanács-elnök úr most kivételesen jó helyzetben van ebben a tekintetben. Bízzunk benne, hogy meglesz bennük is a politikai bátorság, hogy az általunk Székelyföldnek, általuk Hargita–Maros–Kovászna megyéből álló térségnek megfelelő regionális beosztás, illetve fejlesztéspolitikai keret jöhessen létre.

Marosvásárhely, illetve Maros megye kitörési pontja, lehetősége a Hargita és Kovászna megyével való erős szövetség. Ha ez nem jön létre, ha nem ennek mentén haladunk előre, akkor a Kolozsvár–Brassó–Szeben hármas mellett egyre inkább teret veszít a város, a megye. Hogy sikerül-e ezt belátni most, és ennek mentén közösen érvelni Bukarestben, hamarosan kiderül. Ha nem sikerül, azon mindannyian vesztünk. Hétköznapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy továbbra is fennmarad az az állapot, hogy a jelentősebb működőtőke-befektetések továbbra is Kolozsvárra, Brassóba vagy Szebenbe érkeznek. Azt jelenti, hogy, az orvosképzést kivéve, nem tud megerősödni, a brassói, illetve kolozsvári egyetemi központ méltó versenytársává válni a marosvásárhelyi felsőoktatás, aminek egyenes következménye a fiatalok elvándorlása, ugyanis a munkahelyteremtő működőtőke az erős egyetemi centrumokat keresi.

Ez a tét, ez az, amiről beszélnünk kell, mert ez a lényeg.

 989 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...