fbpx

A farkast kiáltó juhász és az árvízvédelem

Talán mindenki ismeri a juhászról szóló tanmesét, amikor is a többszöri farkasveszélyt kiáltó és a falusi embereket ijesztgető pásztor eljátssza a becsületét, és az igazi veszély közeledtekor már senki nem hisz neki, így nem is siet senki a segítségére. A történet tanulsága mellett pedig fontos kiemelni azt a tényt, hogy a végén az egész nyáj a farkas áldozatává válik.

S bizony van ez így a valóságban is, amikor az emberek segítő vagy ártó szándékának következményeként valaki a rövidebbet húzza. És persze rossz az, ha az ember báránykája elpusztul, de a legrosszabb mégis az, amikor az ártatlan ember húzza a rövidebbet, akinek csak kismértékben van beleszólása a fölötte folyó törvényalkotásba.

Ehhez hasonló a történetük a Kis-Homoród völgyében élőknek is, akik fölött döntések sorozata született már, de a végeredmény mégiscsak az, hogy az árvízvédelmi munkálatok befejezésének a kitolódása és elmaradása miatt bizony nekik jut a fekete leves, mert továbbra is ki vannak téve az árvízveszélynek, amikor is önmaguk és javaik kerülhetnek veszélybe.

A Kis-Homoród szabályozását ugyanis az európai uniós Környezetvédelmi Ágazati Operatív Programban végzik (POS Mediu), egy részét el is kezdték 2014-ben, és az idei év végéig be kell fejezni ahhoz, hogy utólagos uniós támogatást kapjon. Ellenben egy feljelentés nyomán a környezetvédelmi őrség az új építkezési engedélyhez további környezetvédelmi adatokat, hatástanulmányt kért, aminek az elkészítése sok időt vesz igénybe, elhúzódhat, és ez veszélyezteti a finanszírozást. Mindezek tükrében a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az idén nem tudják befejezni a megkezdett munkálatokat, ezért a továbbiakban nem számíthatnak anyagi támogatásra, és a jövőbeli pályázatok pozitív elbírálása is megkérdőjeleződik.

Az ügy érdekessége pedig az, hogy később visszavonták a feljelentést, viszont az elvesztegetett időt és munkálatokat nem lehet a határidőkön belül bepótolni. S mindez azért történik, mert Hargita Megye Tanácsa döntései függenek szakhatóságok véleményezésétől, illetve kötelessége betartani a rá vonatkozó jogszabályokat. De emberek lévén különbözőek vagyunk, mint ahogyan a világ dolgait is sokféleképpen látjuk, és döntéseinket sokszor csak a saját információink és tapasztalataink alapján hozzuk meg.

S bár kifejezetten fontosnak tartom a környezetünk, folyamaink és azok élővilágának a védelmét, mégis úgy gondolom, hogy csak úgy építhetjük Székelyföldet, hogyha van akinek. Hiszen az első és legfontosabb szempont az emberek védelme, a biztonságos életkörülmények megteremtése és a nehéz munkával megszerzett javaik megóvása. Eddigi döntéseinket is ennek a fényében hoztuk meg, és további működésünk középpontjában is ez áll majd.

A tények pedig azt mutatják, hogy az intézmények és az átlagemberek életében egyaránt vannak olyan döntések, amelyeknek jelentős következményeik vannak, de utólag nem lehet már rajtuk változtatni. Éppen ezért a célunk az, hogy felelősségteljes pásztorokká váljunk, akik valós helyzetekben megfelelő döntéseket hoznak, segítségük és együttműködésük pedig mind emberi, mind intézményi szintre kiterjed.

 919 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...