fbpx

Székelyföldi Akadémiával nyitották meg a csíkszentimrei falunapokat

Székelyföldi Akadémiát tartottak Hargita Megye Tanácsa és Csíkszentimre Község Önkormányzata szervezésében szerdán, november 4-én a csíkszentimrei kultúrotthon emeletén a nyugdíjas klubban. A résztvevőket köszöntötte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnök, Kencse Előd polgármester, Kozma István megyei tanácsos és Fülöp Kinga alpolgármester. Előadást tartott Macalik Ernő nyugalmazott biológus a gyógy- és fűszernövények gyűjtéséről, termesztéséről, felhasználásáról Székelyföldön.

Fülöp Kinga üdvözölte a faluban a Székelyföldi Akadémia újabb előadását, amely idén a XI. Szentimrei Falunapok nyitóeseménye is. Kencse Előd örömét fejezte ki, hogy sikerült a témában szakembert hívni a faluba a Székelyföldi Akadémia segítségével. Mint mondta, Csíkszentimrén 2012-ben elkészült a helyi közösség értéktára, ahol számos helyi gyógynövényt ismerő személyt is regisztráltak.

– Ez az őseinktől örökölt tudás is a helyi értékeket gazdagítja, emiatt fontosnak tartjuk, hogy ismereteinket bővíthessük – tette hozzá a polgármester.

Borboly Csaba az előadás utáni beszélgetésre hívta a résztvevőket, hogy elmondják a falufejlesztéssel kapcsolatos ötleteiket, amelyekbe a megyei tanács bekapcsolódhat, hiszen közös munkával lehet eredményeket elérni. Terítékre került a mellékutcák javításának fontossága, az Olt-híd újraépítése, a büdösfürdői mofetta újraindítása, a gázvezetés szükségessége, mindezeken közösen kell gondolkodni. A községvezetés foglalkozik ezekkel a gondokkal, folyamatban vannak pályázatok, szerződések és egyeztetések a kivitelezőkkel. Minden esetben érdemes figyelembe venni más települések példáját is (a székelyszentkirályi új fahíd vagy a madéfalvi gázvezetési projekt előzményei), amit pedig lehet, kalákával kell kiegészíteni, ezt szívesen vállalja a közösség – mondta a megyeelnök.

Kozma István a Székelyföldi Akadémia programját ismertette, amelyet a megyei tanács 2010-ben indított útjára azzal a céllal, hogy a Hargita megyei közösségek, közintézmények, a gazdatársadalom, vállalkozói szféra, a civilszervezetek és az egyének közötti összefogás fórumává alakuljon, hiszen a közösségépítő összefogás napjaink komoly erőforrása, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk.

Az elmúlt években az előadás-sorozaton szó esett a fenntartható erdőgazdálkodásról, a hagyományos élelmiszerek előállításáról és népszerűsítéséről, a hagyományos építkezésről, a faluképvédelemről, a helyi média szerepéről a településfejlesztésben, az oktatásról, a környezetvédelemről, vidékfejlesztésről, építészeti örökségről, a fiatalok itthon tartásáról. De a programnak köszönhetően fogalmazódott meg a székelység történetéről szóló iskolai olvasókönyv hiánya is, ezt azóta számos történész közös munkája segítségével sikerült pótolni, és volt olyan fenntartható gazdálkodásról szóló előadás, amelynek nyomán azóta ribizliültetvényt létesített az egyik faluközösség.

Macalik Ernő szűkebb és tágabb vidékünkön is a gyógynövények szakemberének számít, a falu elöljárói megtiszteltetésnek tartották, hogy a községben köszönthették. A gyógynövénygyűjtés története után a szakszerű gyógynövény- és fűszergyűjtés, termesztés, szárítás, aprítás, tárolás fortélyairól, valamint a galenusi készítmények fontosságáról mesélt.

A gyógy- és fűszernövények felhasználása bármely háztartásban fontos, nem utolsósorban némely családi gazdaságban kisebb jövedelemkiegészítésként használható.  A vadon termő gyógynövények gyűjtése mellett napjainkban egyre többen termesztenek gyógy- és fűszernövényt a kiskertben is. Ha valaki nem is eladásban gondolkodik, hanem csupán a családját látja el tiszta körülmények között gyűjtött vagy termesztett fűszernövényekkel, és nem külföldön, tisztázatlan kürülmények között csomagolt áruért adja ki a pénzt, máris egyfajta jövedelemnek nevezhető, hangzott el a Székelyföldi Akadémián.

Az előadás végén szó esett a faluközösség gyógynövénygyűjtéssel kapcsolatos terveiről.

Csíkszereda, 2015. november 5.

 700 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...