Az új Nemzeti Vidékfejlesztés 2020 Program margójára
Néhány napja az interneten böngészve olvastam, hogy a nagybirtokosok kifogásolják az új Nemzeti Vidéfejlesztés 2020 Programot, mivel ez háttérbe szorítja mezőgazdasági iparág nagymértékű, szakszerű fejlődését.
A Mezőgazdasági Termelők Egyesületi Szövetségének elnöke, Laurențiu Baciu a következőket nyilatkozta: „Az összes kormánypénzt olyan kis földművesek kapják, akik sem hozzáféréssel, sem elegendő tudással nem rendelkeznek (…) a mezőgazdaság tudomány, ezért a szakterülettel hozzáértő szakemberek kellene foglalkozzanak.”
A fenti kijelentéssel nem értek egyet hiszen ha Hargita megye mezőgazdasági szerkezetét vesszük alapul elmondható, hogy erre fele nincsenek sok ezer hektáros földek, de kis, családi vállalkozások, pár hektáros földek, melyeket a gazdák szakértelemmel művelnek meg annál inkább. A profit nem egy-két befektetőé, a földművelés, mezőgazdasági tevékenység több ezer család anyagi stabilitását biztosítja. A régióban élők önfoglalkoztatóként ellátják családjaikat , nemcsak az értékesítésből származó jövedelemmel, de megélhetésük jelentős szeletét is bíztositják saját terményekből.
Általánosságban véve tényleg megfigyelhető, hogy egy nagybani termelő többet értékesít, exportál és fejlődőképesebb. Egy kistermelő viszont minőségibb árut kínál, jobban odafigyel terményei vegyszermentesítésére vagy a termelés folyamatára. Mennyiség és minőség kérdése. Úgy gondolom az itteni emberek számára fontos, hogy friss, zamatos, helyi alapanyagból készült élelmiszereket fogyasszanak. Véleményem szerint Romániában nagyobb keretet kell biztosítani a feltörekvő kistermelői szervezeteknek, gazdacsoportoknak a piacra való bejutásra, versenyképességük növelésére és termékeik népszerűsítésére. Meg kell nyitni előttük a teret a hazai és nemzetközi piacokon egyaránt. Vegyük példaként az olyan kistermelői társulásokat mint a keresztúri tejgyárat, a most induló szépvízi tejfeldolgozót, a Székely termék mozgalmat vagy a nagy sikernek örvendő rendszeres havi vásárokat. Bebizonyosodott, hogy összefogással változtatni tudunk, hogy együttműködéssel kistermelőink is versenyképesek, keresettek lehetnek a hazai és külföldi palettán egyaránt.
Nem nézhetjük tétlenül, ahogy multinacionális cégek egyik-napról a másikra hagyják bevétel nélkül kistermelőinket. Bízom benne, hogy a termelői szövetkezetek létrejöttével a térségbelieknek egyre inkább lesz lehetőségük támogatásokat, pályázatokat lehívni. Hargita megye fejlesztési stratégiája is erre irányul, célunk, hogy a helyi mezőgazdasági termelés, értékesítés összefonódva a székelyföldi turizmussal, vendéglátással Hargita megye értékévé váljon. Együtt többet tudunk kihozni egy négyzetméter földből, mint a John Dear automatizált, gépek, GPS által vezérelt traktorral, vegyszerekkel. Mi a térségnek, családoknak termelünk, nem a multiknak.
Az új Nemzeti Vidékfejlesztés 2020 Programot még nem fogadta el az Európai Bizottság. Az Európai Bizottság bukaresti hatóságoknak írt válaszában megjegyezte, hogy jelenleg a termelő gazdaságok 96%-a ki van zárva a támogatásból. A támogatások jelentős része a mezőgazdaság termelési szerepének fejlesztésére összpontosul (…) és a FEADR pénzügyi alappal olyan gazdaságokat céloz meg, melynek standard termelése 8.000 euró vagy annál nagyobb értékű összeg és elégséges gazdasági lehetősége van fejlődni az életképes gazdaságokban, kereskedelmi szempontból.
A gazdálkodásnak, növénytermesztésnek jövője van Hargita megyében! Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a mezőgazdasági szakoktatásra, szakemberek képzésére. Együtt többre vagyunk képesek. A gazdaszervezeteknek, önkormányzatoknak és a politikumnak közösen kell harcolnunk az uniós forrásokért vagy célkitűzéseiket érvényesítéséért nagybirtokosi érdekekkel szemben.
A cikk megtalálható a http://www.stiriagricole.ro/marii-latifundiari-critica-noul-pndr-2020-toti-banii-se-duc-la-micii-fermieri-care-nici-nu-pot-accesa-nici-nu-au-stiinta-necesara-21244.html linken.
