fbpx

Nem korrekt

Napjainkra a közéleti blogok egyre nagyobb teret nyernek a sajtóban, a véleményformálásban. Amikor ezt mondom, akkor nem a politikusi blogokra gondolok, értve alatta az enyémet is, hanem az olyan blogokra, mint mondjuk a Véleményvezér, a Mandiner. Ezeket a blogokat esetenként sok tízezer ember elolvassa naponta, ami meghaladja egy átlagos napilap olvasóinak a számát. Tehát komoly véleményformáló erő rejlik bennük, ezért jó, ha kellő figyelmet szentelünk a felületükön megjelent írások igazságtartalmára. A Véleményvezér blog az egyik meghatározó, független közéleti fórum Magyarországon, lehozza naponta a Transindex is, tehát ha akarja, ha nem, az erdélyi magyar netező is belebotlik.

Ha érdekeset, ha őt érintőt lát, hát elolvassa, ahogy tettem én is. A legutóbbi írás a Szerbia tagfelvételi eljárása előtt benyújtott román vétóval foglalkozik, és a szerző eljut oda, hogy dicsérje a román külpolitika „nyakasságát”, „következetességét” szemben a magyar külpolitika „lagymatagságával”.

Szerintem igencsak felkészületlen és tendenciózus volt az, aki ezt az írást készítette, mert:

 1)      Igaztalan Románia csatlakozásának a megakadályozását számon kérni az akkor döntési pozícióban, Orbán Viktor miniszterelnök vezette akkori magyar kormányon, mert közismert tény, hogy Magyarország az erdélyi magyar legitim képviselet, az RMDSZ kérésére tekintett el a vétótól.

2)      Az írás szerzője azért is tájékozatlan, mert egyre világosabb, hogy Románia nem a vlachok miatt vétózott, hanem azért, hogy a Schengen-problémát napirendre tűzhesse megint, és ez sikerült is neki.

3)      Hogy a vlachok mennyire románok, mennyire tartják annak magukat, én ezt nem tudom, de egy biztos, mostantól lesz velük szemben egyfajta bizalmatlanság Szerbiában. És nem lepne meg, ha a magyarverések mellett hallanánk majd vlachverésekről is. Tehát ebből a szempontból egyáltalán nem biztos, hogy a harcias román fellépés segít bármiben is a vlachokon.

4)      Az exporttöbbletet tekintve Németország után Románia a legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak. Magyarországi munkahelyek tízezreinek sorsa függ a román piactól. Ilyen viszony esetén igencsak rövidlátó magatartás lenne a vétózgatás.

5)      De a sort folytathatnám azzal, hogy mi van, ha Romániát nem veszik fel a magyar vétó miatt az Európai Unióba. Belegondolt abba valaki is, hogy mi lett volna ennek a következménye? Mert egy biztos, egyre nehezebb a bejutás az Unióba, egyre szigorúbbak a feltételek, és senki sem tudhatja, miként alakult volna az ország sorsa, milyen elvándorlási hullám követte volna azt, ha Románia nem válik az Unió tagjává.

 Tehát számos kérdés felvethető ebben az összefüggésben, és nem jó, ha fekete-fehérben látjuk a világot. Ami az uniós csatlakozások kérdését illeti, én azt látom, hogy Románia uniós tagságával a kisebbségi jogok bővülése nem állt le, sőt az utóbbi időben jelentős előrelépéseket tudtunk elérni az oktatás, az intézményi decentralizáció, a kisebbségi közösségek számára kedvező választási rendszer kialakítása terén. Beigazolódott, hogy két ország, két nép vétók nélkül is tud normálisan együtt élni, kényes kérdéseket megoldani. És ennek az állításnak a helyénvalósága akkor állapítható meg igazán, ha a jelenlegi román–magyar viszonyt összevetjük a szlovák–magyar viszonnyal. Szlovákia vonatkozásában az uniós csatlakozás a kisebbségi jogok szempontjából nem sikertörténet, szemben az egyre jobban konszolidálódó román–magyar viszonnyal.

 868 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...