Ez a kérdés, válasszatok!
Vágjunk egyből a közepébe! Szeretnénk-e szülőföldünkön tovább boldogulni, jól, biztonságban élni? Magyarként és székelyként? Elfogadható életszínvonalon, senkitől nem fenyegetve sem önazonosságunkban, sem létünkben? Hajlandók vagyunk ezért cselekedni?
Ha a válasz a fentiekre igen – márpedig meggyőződésem, hogy a külhoni magyarság, azon belül a székelyek válasza igen –, akkor itt az idő, venni kell a fáradságot, mert igenis a külhoni magyar állampolgárok beleszólhatnak sorsuk alakulásába: a magyarországi választásokon dönthetünk az irányról. Márpedig a joggal élni kötelesség.
A Kárpát-medencében a rendszerváltás óta talán soha nem volt akkora esély a magyarság erősítésére, mint most. Ezt az egységet, a közös víziót kell tovább erősítenünk, mert ezáltal sikeresek lehetünk – nemcsak önazonosságunk megőrzésében, hanem gazdaságilag is. Ha nem teljesíti bizonyos kötelességeit a bukaresti kormány, megteszi azt a budapesti. Erre ad lehetőséget a kettős állampolgárság intézménye. Jóhiszeműen azt is mondhatnánk, hogy a két állam – amelynek polgárai vagyunk – tevékenysége kiegészíti egymást, és ebből csak nyerhetünk. Ehhez azonban az kell, hogy amikor döntési lehetőségünk van, megtegyük kötelességünket itthon és otthon egyaránt. E kötelesség teljesítése nem jár nagy erőfeszítéssel, csak bizalom, meggyőződés és akarat kell hozzá, hogy leadjuk szavazatunkat az általunk legjobbnak tartott alakulatra.
A jövőkép megteremtésében, fiataljaink itthon maradásának segítésében nem vagyunk egyedül: van egy egyre erősödő anyaország, egy nemzeti elkötelezettségű magyar kormány, amely mindebben erősen támogat. Minden esélyünk megvan tehát arra, hogy több lábon álljunk: az RMDSZ képviselete Bukarestben is helytáll, és a magyar kormánnyal való partnersége révén is erősíti közösségünket. Olyan erdélyi gazdasági program van kibontakozóban, amelyet egyesek már Kárpát-medencei Marshall-tervként emlegetnek, és amely segít abban, hogy a szimbólumaink használata és nyelvi-kulturális önazonosságunk megőrzése mellett gazdaságilag is megerősödjünk. Ez elengedhetetlen a szülőföldünkön való boldoguláshoz. Természetesen nem mondunk le az autonómiáról, de (hogy naivan fogalmazzak) az az érzésem: nincs időnk kivárni, amíg a román állam hajlandó azt biztosítani, addig is szükség van egyéb eszközökre.
Ráadásul lehet, hogy még nem érezzük a saját bőrünkön, de néhány év alatt nálunk is problémát okozhat az ellenőrizetlen, illegális bevándorlás, ha nem a jelenlegi, józanul gondolkodó magyar kormány folytatja munkáját, és ha nem állunk ki továbbra is a nyugati globalista idealistákkal szemben, a józan ész nevében. Az is fontos, hogy a magyar kormány képes maga mellé állítani a többi kelet-közép-európai államot, amelyeknek többnyire szintén nem ment még el a józan eszük, legalábbis nem a bevándorlás kérdésében.
A határon túli magyar közösségek nap mint nap megtapasztalják, hogy erős Magyarország, erős anyaországi támogatás nélkül életük, boldogulásuk nem lenne biztosítható. Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány erős támogatónk, sőt kijelenthetjük: a 2018-as országgyűlési választások nagy tétje a külhoni magyarság jövője és megmaradása. Aki az Orbán Viktor vezette kormánypártok mellett teszi le a voksát, az a szülőföldön való boldogulás, az erős magyarság és a nemzeti önvédelem mellett szavaz. Aki Orbán Viktor ellen szavaz, az a nemzet önfelszámolása mellett voksol. A tét nagy, a választás egyszerű: jövő vagy megszűnés.
