Gazdasági kiugrási lehetőség a kisvágóhíd Székelykeresztúr térségéne
Székelykeresztúr és környéke gazdái számára a tejfeldolgozás mellett egy másik jövedelemszerzési lehetőség is nyílik: a városban létesítendő közösségi vágópont és húsfeldolgozó üzem. A jövedelemadó 7,5 százalékából Székelykeresztúrnak leosztott megyei tanácsi támogatásból ezt szeretnék megvalósítani – mondta el Rafai Emil, a város polgármestere a településhez tartozó Betfalva kultúrotthonában június 19-én, szerdán délután. Itt tartott Hargita Megye Tanácsa kihelyezett rendkívüli ülést, amelyen a leosztásról is döntés született. Ugyanebből a leosztásból támogatták a kászonjakabfalvi híd újraépítését is.
A polgármester köszöntőjében elmondta, hogy a közösségi kisvágóhíd létrehozása a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet által működtetett tejfeldolgozó üzemhez hasonló kezdeményezés, és már megvan a kivitelező, aki remélhetőleg a jövő évben elkészül vele.
Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke a vágóhíd kapcsán kijelentette, hogy Székelykeresztúr térsége a megye, illetve Székelyföld éléskamrája, ahol kedvezőek a körülmények a takarmány előállításához, így az állattenyésztés fellendítését tervezik a vágóhíd által is, a keresztúri tejfeldolgozó üzem és az azt működtető Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezethez hasonlóan. A cél itt is az, hogy a térség gazdái feldolgozva értékesítsék állataikat, mert így a haszon jelentős része helyben marad. A kisvágóhíd Borboly Csaba szerint a fiatal vállalkozók megerősödését is maga után vonhatja, akárcsak a tervezett keresztúri inkubátorház.
Bíró Barna Botond, a megyei tanács udvarhelyszéki alelnöke elmondta, hogy a térségben a legnagyobb összeget Székelykeresztúr kapja, a vágópont létrehozására. Ezzel az udvarhelyszéki polgármesterek maximális szolidaritást tanúsítottak. „Gazdasági kitörési pontot látunk a kisvágóhíd létesítésében, ezért álltunk mellé, és bízunk benne, hogy környékbeli gazdák számára jövedelmező lesz” – mondta az alelnök.
A tanácsosok jóváhagyták a műszaki dokumentációt a Románandrásfalva községhez tartozó Újlak és Maros megye határa közti út (134) több mint négy kilométeres, a csibai út (123F, Csiba–Oltfalu) mintegy három kilométeres, valamint az Énlaka és Székelypálfalva közti, Firtosváralját érintő több mint nyolc kilométeres (136B) szakasz felújítására. Szintén megszavazták a csinódi (123) út 14 kilométeres szakaszának korszerűsítésének műszaki tervét, beleértve a 2016-ban árvíz által megrongált négy híd javítását is.
A 123-as – Úzvölgye felé vezető – út kapcsán a tanácselnök kifejtette, hogy Csíkszentmárton végétől az egerszéki eltérőig újítanák fel, és már kiírták rá a közbeszerzést. Az elöljáró szerint azért is fontos ennek az útnak a fejlesztése, mert általa gyorsabban el lehet jutni Hargita megyéből a bákói repülőtérre, de a turizmus miatt is érdemes befektetni ebbe. A 136B, firtosváralji út kapcsán a tanácselnök elmondta, hogy a Székelyudvarhely és Marosvásárhely közti legrövidebb és legszebb szakaszt újítják fel. A 134-es, újlaki út felújítását Borboly Csaba szintén székelyföldi jelentségűnek nevezte, mert Magyarzsákod és Balavásár felé nyílik egy újabb közlekedési lehetőség a kissolymosiak és a székelyszenterzsébetiek számára.
Az ülésen jelen volt még Köblös Domokos székelykeresztúri alpolgármester, helyi tanácsosok, Györgyi Zsolt betfalvi református és Szilágyi Szilamér unitárius lelkész, továbbá vállalkozók, közbirtokosságiak.
Székelykeresztúr, 2019. június 19.
