fbpx

Gazdasági kiugrási lehetőség a kisvágóhíd Székelykeresztúr térségéne

Székelykeresztúr és környéke gazdái számára a tejfeldolgozás mellett egy másik jövedelemszerzési lehetőség is nyílik: a városban létesítendő közösségi vágópont és húsfeldolgozó üzem. A jövedelemadó 7,5 százalékából Székelykeresztúrnak leosztott megyei tanácsi támogatásból ezt szeretnék megvalósítani – mondta el Rafai Emil, a város polgármestere a településhez tartozó Betfalva kultúrotthonában június 19-én, szerdán délután. Itt tartott Hargita Megye Tanácsa kihelyezett rendkívüli ülést, amelyen a leosztásról is döntés született. Ugyanebből a leosztásból támogatták a kászonjakabfalvi híd újraépítését is.

A polgármester köszöntőjében elmondta, hogy a közösségi kisvágóhíd létrehozása a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet által működtetett tejfeldolgozó üzemhez hasonló kezdeményezés, és már megvan a kivitelező, aki remélhetőleg a jövő évben elkészül vele.

Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke a vágóhíd kapcsán kijelentette, hogy Székelykeresztúr térsége a megye, illetve Székelyföld éléskamrája, ahol kedvezőek a körülmények a takarmány előállításához, így az állattenyésztés fellendítését tervezik a vágóhíd által is, a keresztúri tejfeldolgozó üzem és az azt működtető Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezethez hasonlóan. A cél itt is az, hogy a térség gazdái feldolgozva értékesítsék állataikat, mert így a haszon jelentős része helyben marad. A kisvágóhíd Borboly Csaba szerint a fiatal vállalkozók megerősödését is maga után vonhatja, akárcsak a tervezett keresztúri inkubátorház.

Bíró Barna Botond, a megyei tanács udvarhelyszéki alelnöke elmondta, hogy  a térségben a legnagyobb összeget Székelykeresztúr kapja, a vágópont létrehozására. Ezzel az udvarhelyszéki polgármesterek maximális szolidaritást tanúsítottak. „Gazdasági kitörési pontot látunk a kisvágóhíd létesítésében, ezért álltunk mellé, és bízunk benne, hogy környékbeli gazdák számára jövedelmező lesz” – mondta az alelnök.

A tanácsosok jóváhagyták a műszaki dokumentációt a Románandrásfalva községhez tartozó Újlak és Maros megye határa közti út (134) több mint négy kilométeres, a csibai út (123F, Csiba–Oltfalu) mintegy három kilométeres, valamint az Énlaka és Székelypálfalva közti, Firtosváralját érintő több mint nyolc kilométeres (136B) szakasz felújítására. Szintén megszavazták a csinódi (123) út 14 kilométeres szakaszának korszerűsítésének műszaki tervét, beleértve a 2016-ban árvíz által megrongált négy híd javítását is.

A 123-as – Úzvölgye felé vezető – út kapcsán a tanácselnök kifejtette, hogy Csíkszentmárton végétől az egerszéki eltérőig újítanák fel, és már kiírták rá a közbeszerzést. Az elöljáró szerint azért is fontos ennek az útnak a fejlesztése, mert általa gyorsabban el lehet jutni Hargita megyéből a bákói repülőtérre, de a turizmus miatt is érdemes befektetni ebbe. A 136B, firtosváralji út kapcsán a tanácselnök elmondta, hogy a Székelyudvarhely és Marosvásárhely közti legrövidebb és legszebb szakaszt újítják fel. A 134-es, újlaki út felújítását Borboly Csaba szintén székelyföldi jelentségűnek nevezte, mert Magyarzsákod és Balavásár felé nyílik egy újabb közlekedési lehetőség a kissolymosiak és a székelyszenterzsébetiek számára.

Az ülésen jelen volt még Köblös Domokos székelykeresztúri alpolgármester, helyi tanácsosok, Györgyi Zsolt betfalvi református és Szilágyi Szilamér unitárius lelkész, továbbá vállalkozók, közbirtokosságiak.

Székelykeresztúr, 2019. június 19.

 375 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...