Nagy előrelépést jelent az elfogadott országos medve akcióterv a jelenlegi helyzethez képest, amennyiben gyakorlatba is ültetik azt. Az új akcióterv öt fő témában irányoz elő egy sor konkrét változtatást, beavatkozást, szabályozást, amelyek közül többet Hargita Megye Tanácsa is évek óta szorgalmaz. A menedzsment terv eredeti verziójában szereplő hároméves határidőnek hat hónapra való csökkentését Hargita Megye Tanácsa kérte (az erre vonatkozó dokumentum itt tanulmányozható), a végső dokumentumban egy év szerepel.
A faj természetvédelmi helyzetének megőrzése mellett nagy hangsúlyt fektet a medve okozta károk és az ember-medve konfliktusok megelőzése, megfelelő kezelésére.
Többször felhívtam a figyelmet arra, hogy a medvetámadások áldozatait is megilleti a kárpótlás, akárcsak az államot (egy medve önvédelemből történő elpusztítása esetén az állam akár 40 000 euró kártérítést is kiszabhat), ez ügyben törvénymódosító javaslataimat 2018 márciusában küldtem el a romániai szenátus környezetvédelmi bizottsága elnökének.
A konfliktusok csökkentésére és az ember-medve együttélés biztosítására szolgálnának a következő akciók:
– akkreditált szakemberek foglalkoztatása, akik regionális szinten technikai és tudományos segítséget nyújtanak a konfliktusok kezelésében;
– Kármegelőző intézkedések megvalósítása, támogatása;
– kárpótlási és támogatási rendszerek kidolgozása azon személyek és szervezetek számára, akik károsodnak, az emberhez szokás (habituáció) megelőzése.
Az akcióterv a megfelelően felügyelt és szabályozott vadászatot, mint populációszabályozási és intervenciós eszközt is megjeleníti, a beavatkozási kvóták megállapításánál figyelembe veszik majd a károk mértékét, az állomány nagyságát, tendenciáját.
Az akcióterv szerint vizsgálni fogják a medvepopuláció patás vadállományra gyakorolt hatását, a vadföldek létesítését és kompenzációs kifizetésben részesítik azokat a vadásztársaságokat, amelyek nem használják el a kilövési keretüket.
Településeken belül a vadásztársaság a helyi tanács megbízásából szerződéses alapon elláthatja a beavatkozás szerepét, és ki fogják dolgozni az ehhez szükséges törvényes hátteret is. Az akcióterv kitér a kiegészítő etetés megfelelő alkalmazására is.
Az optimális populációméret megőrzésére négyféle kezelési zónákat állapítanak meg tíz éves periódusokra:
A védelmi zónák, ahol a cél a faj védelmének biztosítása, a fenntartható gazdálkodási zónák, ahol kontrollált vadászat is alkalmazható az optimális populációméret szabályozására, konfliktuskezelési zónák települések, gyümölcsösök, gazdaságok környékén, ahol támogatni kell a megelőző technológiák és módszerek alkalmazását, a megfelelő hulladékgazdálkodást, és marginális zónák, ahol időszakosan jelennek meg medvék, amelyek biztosítják az állomány szabad mozgását, de nem jelentenek tipikus élőhelyeket, ezeken a helyeken megfelelő beavatkozásokat lehet alkalmazni, pl befogás- elszállítás vagy kilövés.
Az akcióterv kiemelten kezeli az eddig szabályozatlan, az emberi életet, biztonságot, egészséget veszélyeztető egyedek problémakörét, aminek szükségességére Hargita Megye Tanácsa is számtalanszor felhívta az érintettek figyelmét.
Az akcióterv elérhető itt: http://www.forbear.icaswildlife.ro/wp-content/uploads/2018/05/plan.pdf
Amit még érdemes kiemelni az akciótervből:
Az öt célkitűzése:
– a barnamedve élőhelyeinek és állományainak jó állapotban való megőrzése
– a populációk és az élőhelyek összefüggőségének biztosítása (az elszigetelődés megelőzése)
– a medve okozta károk és az ember-medve konfliktusok megelőzése, megfelelő kezelése
– oktatás, tájékoztatás a fajjal és kezelésével kapcsolatosan
– a medve menedzsment törvényes és intézményes hátterének javítása
A 23. oldalon található az akcióterv tevékenységeinek a felsorolása.
Ebből a konfliktusmenedzsment (3.) fejezet 5 pontot tartalmaz:
3.1 akkreditált szakemberek foglalkoztatása, akik technikai és tudományos segítséget nyújtanak a konfliktusok kezelésében
3.2 Kármegelőző intézkedések megvalósítása
3.3 Kárpótlási és támogatási rendszerek kidolgozása azon személyek és szervezetek számára, akik károsodnak
3.4 A káros emberi tevékenységek csökkentése és a védelmi intézkedések megjelenítése más szakterületeken is (pl. mezőgazdaság)
3.5 A habituáció megelőzése
Az első tevékenységcsoport, a medveállomány felmérésére és követésére vonatkozó, részletes felméréseket és az ebben résztvevő szakszemélyzet képzését írja elő A 1.3. – 30 – 31. old.
A beavatkozási kvóták megállapításánál figyelembe veszik a károk mértékét, az állomány nagyságát, tendenciáját – 32. old.
A medvepopuláció patás vadállományra gyakorolt hatásának vizsgálata. – 38. old.
Az emberi életet, biztonságot, egészséget veszélyeztető egyedek pontszerű befogása vagy kilövése. – 42–43. old
Támogatási rendszer kidolgozása – 52. old.
Vadföldek létrehozásának támogatása – 52. old.
Településeken belül a vadásztársaság a helyi tanács megbízásából szerződéses alapon elláthatja a beavatkozás szerepét, az ehhez szükséges törvényes háttér megteremtése -53. old.
Támogatások bevezetése anyagi és személyi károk esetében is, a támogatási rendszer átláthatóságának és operativitásának biztosítása 54. old.
Amennyiben a vadásztársaság nem valósítja meg az intervenciós kvótáját, kompenzációs támogatás alkalmazása – 55. old.
Natura 2000 támogatások bevezetése – 56. old.
A habituációhoz vezető emberi magatartások szabályozása, tiltása – 58. old.
A kiegészítő etetés szabályozása – 59. old.
AMI HIÁNYZIK…
Ami hiányzik az akciótervből, az a regionális gondolkodás. Pl. az intervenciós szakértőknél kifejezetten országos szintű működésről beszélnek, nincs szó arról, hogy például megyei, vagy regionális, vagy helyi szinten kellene működtetni ilyesmiket.
Nem sok szó esik a medve turizmusról. Csak a habituáció megelőzéséről.
A megyei tanács a medvetámadások ügyében tett eddigi lépéseiről itt olvashatnak: http://vadkarok.hargitamegye.ro/ vagy a közösségi oldalon: https://www.facebook.com/vadkarok/ tájékozódhatnak.
